A vonat nem vár
Kivéve, ha sztrájkol a masiniszta
Éljen a demokrácia és a sztrájkhoz való jog! Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy nem károsul ennek az intézménye. Nagyon fontos, hogy a mindennapi betevő munkabeszüntetés meglegyen. Az nem fontos, hogy ki teszi le a munkát tüntetőleg, a BKV, a Volán, a MÁV vagy egyéb szakszervezet, a lényeg az, hogy élhessenek ezzel a lehetősséggel! Teljes mértékben mellékes, hogy ennek az akciónak hány és hány aktív elszenvedője lesz. Mennyi lesz azok száma, akik elkésnek az iskolából, vagy adott esetben hányan szállnak taxiba (nem kevés pénzért), hogy beérjenek a munkahelyükre, mindezt Gaskó István VDSZSZ elnök úri passziója miatt. Havi 1,5 millió fix-szel, Gaskó könnyen viccel.
Kétségtelenül ezek kemény szavak, de kérdem én: meddig lehet még büntetlenül egy metropoliszt megbénítani? Semmi problémám sem volna, ha nem lenne alapvetően irreális a követelése a Ligának. Az érdekvédők első körben azt követelték, hogy a MÁV-Cargo privatizációjából származó 102,5 milliárd forint 15 százalékát a dolgozók között osszák szét. Ez a valóságban 2,5 havi átlagbért, vagyis körülbelül bruttó 700 ezer forintot jelentett volna minden vasúti dolgozónak - Gaskó számítása szerint. Mára már óriási kedvezményt ajánlottak a Kormány számára, miszerint megelégszenek a nettósított összeggel is, azaz 250 ezer forinttal. Olyan rendesek, nem? Nagy kegyesen lemondanak 450 ezer jó magyar forintról abból az üzletből, amihez semmi közük sincs. Egyszerűen felfoghatatlan, miképpen gondolják azt, hogy jár nekik egy fillér is abból a pénzből, amit az Állam a privatizációért kapott. Ezzel az erővel minden magánkézbe adott állami vállalat dolgozói tarthatnák a markukat utólag. Nonszensz. Sajnos nehezen elképzelhető, hogy e lépések mögött nem húzódik meg a politika…Azzal, hogy a fejünket a homokba dugjuk, még a jelenség létezik. A közvéleményben érdekes módon úgy csapódik le, hogy a MÁV vagy a BKV sztrájkol, azaz a Kormány a hunyó. Keveset érdekel, hogy ténylegesen ki a felelős a purparléért.
No, és itt van a másik nagy „játékos” a BKV. Hogy mivel játszanak? Az idegeinkkel. A fővárosban százezrek gyalogoltak több kilométert vagy kérték meg ismerősüket, sógort, komát, hogy vigyék el őket kocsival a munkahelyükre és a gyereket az iskolába. Mindennek a hátterében a járatritkítás áll. Ritka nagy naivitásról tesz tanúbizonyságot, aki ezt így, ebben a formában elhiszi. Hiszi a Piszi. (Sajnos lapzártáig nem sikerült elérnünk Piszi urat, hogy kifejtse a véleményét.) Elnézést ezért a rossz tréfáért, de ezt már nem lehet komolyan venni, az egész politikai civódás mára már nevetségessé fajult. Ez a vicc az a kategória, amin nem lehet nevetni, sőt, tartok tőle, hogy sírás lesz a vége…
