by Zöldi Tamás

Vérciki eseteim V.

 

Felmérésem története,

ahol csak az emelet stimmelt

 

Egy kedves megrendelőm ajánlott a barátnőjének, hogy milyen szuper asztalost ismer (fizetett hirdetés), és ahogy ez lenni szokott felhívott, hogy mikor érnék rá egy felmérés erejéig. Megbeszéltük telefonon az időpontot, majd bontottuk a vonalat. Elérkezett a nagy nap, ünneplőbe öltözött a természet, az úton haptákban álltak a fák, ahogy közeledtem a lakópark felé. Megálltam a sorház elején, és tárcsáztam a hölgyet, hogy itt állok az utca sarkán, és szeretném megtudni, hogy hányadik emeletre és hányas ajtóhoz is kell mennem. (Tudni kell, hogy akkor még nem készült el teljesen az épület, meglehetősen kaotikus állapotok uralkodtak akkoriban ott.) Készséges válasz után elindultam a lépcsőházban felfelé, és vártam a nagy találkozást. Megpillantottam az emeletet, és nem sokkal később az ajtón lévő számot, rögtön tudtam: megérkeztem.

Az ajtó még rendben volt, de ami utána következett...

Az ajtó még rendben volt, de ami utána következett...

Hihetetlenül illedelmes módon becsöngettem, ráadásul az illemen túl, azzal is teljes mértékben tisztában voltam, ha nem jelzem, hogy ott állok az ajtó előtt, akkor nem fog beengedni a tulaj. A hangjelzés után egy fiatal srác nyitott ajtót, amin egyáltalán nem lepődtem meg, mert csupán csak azért, mert én egy hölggyel társalogtam telefonon, még lehet fiú gyermeke. Kezet fogtunk, bemutatkoztam, majd levettem a cipőmet, hogy jó benyomást keltsek, és közben rákérdeztem, hogy hol van Tünde, az én becses – idáig – nem látott megrendelőm. A meglepett csávó benézett a szobába, ahol a barátja vagy lakótársa tartózkodott, aki éppen a számítógép előtt punnyadt. Megkérdezte a haverjától, hogy ismer-e Tünde nevű lányt, de ő nemmel válaszolt. Ekkor már éreztem, hogy sürgősen vissza kell vennem a lábbelimet, amit néhány másodperccel előtte vettem le Egy húszperces bocsánatkérő nagymonológba kezdtem, és közben úgy égett az arcom, mint az MTV székház 2006-ban a békés tüntetők miatt.

Nem sokkal később csörgött a telefonom. Tünde a késésem felől érdeklődött, hogy a liftet várom-e, mert az még nincs üzembe helyezve.

- Nem várom a liftet, éppen vendégségben voltam tudtomon kívül… – feleltem a kérdésre.

Szerző: GreenTompika  2010.01.15. 12:10 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://greentompika.blog.hu/api/trackback/id/tr771674258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása