A cspv. hu internetes portálra készült, azoknak, aki még nem látták a filmet.
ZUHANÓREPÜLÉS
Az akciófilm, továbbra is fikció marad
Végre egy igazi AKCIÓFILM! Az lehetséges, hogy akciófilm, de nem az igazi, az biztos. Nagy várakozás előzte meg a vetítést, hiszen ez lett volna az 1982-es, András Ferenc által készített, Dögkeselyű című filmje után az első ilyen zsánerű alkotás. Pedig minden adott volt a sikerhez. Egy jó producer Kálomista Gábor, a nagy sikerű Nyócker rendezője Novák Erik és a forgatókönyvet a saját életéből merítő Nagy Viktor.
A Zuhanórepülés vért és verejtéket ígér, ez nem vitás. Vért a vásznon, verejtéket a nézőtéren. Ahogyan kezdődik a film, még akár jó is lehetne, csakhogy folytatódik a történet. Teljesen más szemüvegen keresztül látná az ember a mozit, ha a cím alá az lenne írva: filmvígjáték vagy paródia. A probléma az, hogy az alkotók véresen (szó szerint) komolyan veszik a történetet, de inkább hat véresen röhejesnek. Kezdetben nem világos, melegpornó film következik, vagy csak bepillantást kaptunk a börtön életbe. A cselekmény több szálon fut, ami érthető is lenne egy izgalmas maffia-sztori láttán, de joggal várhatnánk el, hogy azért előbb-utóbb azért összefutnak. Nem futnak össze, sőt több esetben nyitva marad a kérdés, anélkül, hogy megtudnánk mi szerepe volt a filmben. Ami igazán bosszantó, hogy nem éri az adott pillanatban semmi váratlan a nézőt. Minden csavart előre ki lehet találni annak ellenére, hogy ezen törnénk a fejünket. A kameramozgások nincsenek összhangban azzal a feszültséggel, amit kelteni szeretnének vele, és amit a közönség érzékel. Az indokoltnál több szex, - gondolok a gyertyafényes jelenetre - ami látszólag olyan, mintha a rendezőnek nem lett volna vele más szándéka, csak pusztán még egy numera, hogy a publikum jól szórakozzon. Nem volt életszerű egy frissen szabadult drogdílertől a romantikus ágyjelenet, igaz, ágy nélkül. Felvonult az alvilág apraja-nagyja, ukrán, arab, magyar, de még egy japán, szamuráj karddal is. A kábítószer ömlik ki a vászonról. Az esélyt megadták maguknak a gyártók az izgalmas mozifilmhez, az más kérdés, hogy nem éltek vele. A filmzenéről sem lehet szuperlatívuszokban beszélni, olyan érzése van a nagyérdeműnek, mintha valaki bekapcsolva hagyta volna az mp3-as lejátszóját, kihangosítva. Semmi összefüggés a zene és a látottak között. A maffia-ábrázolás viszont kifejezetten jól sikerült, a drogosok miliője is életszerűnek hatott. A színészi munka sem volt rossz, kiemelném Törköly Levente játékát, aki a maffia főnököt alakította. A verekedős jelenetek inkább hasonlítottak egy próbafelvételre, ahol még csak gyakorolják a szituációt a szereplők.
A Zuhanórepülés cím nagyon el lett találva, csak sajnos a film utóéletét illetően. Erősen kérdéses számomra, hogy megérte-e azt a 220 milló forintot rákölteni erre a műremekre, ami megítélésem szerint nem lett remek (sic!) mű. Értékelés: 65%