A Kovácsi László Média-díj névadója
Kovácsi László (1947-2000)
„… csak olyan elpuffogtatott frázisokat tudok mondani, hogy szeressétek a szakmát, hogy akarjatok ezzel mindenkit megismertetni, hogy tiszteljétek a közönséget, ha másért nem is, hát azért, mert belőlük éltek!”
Ezek a szavak örökérvényűek egy olyan EMBER szájából, aki ahhoz a kevés kiváltságos személyiség közé tarozott, akit mindenki tisztelt és tisztel a mai napig. A Földi létünk átmeneti, attól lesz az ember halhatatlan, ha az utána következő generációk nem engedik feledés mély homályába veszni a nevét.
Élete:
Kovácsi László 1947. szeptember 28-án született Budapesten. 1966-ban érettségi vizsgát tett a Bólyai János Textilipari Technikumban. 1970-ben elvégezte az MTV Gyártásvezetői szaktanfolyamát. Diplomáját 1978-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, gyártásszervezés szakon szerezte. 1981-ben végzett a Mafilm Filmírói Kollégiumában. 18 évesen Budapesten a VIII. kerületben helyezkedik el a Vendéglátóipari Vállalatnál. 1966-tól felvételvezetőként dolgozott az MTV-nél. 1969-ben gyártásvezetővé lépett elő. Angolul középfokon beszélt, de az emberek nyelvén mindezt már felsőfokon tette. 1966. december 13-án került a Magyar Televízióba az Aktuális Főosztályra felvételvezetőnek. 1970. október 1-jétől a Sportosztály gyártásvezetője lett. Ezen időszakban készültek a következő munkák: Sakk-matt (sorozat), A Millenáristól a Népstadionig (1972), A sakk története (1972), Ügető (sorozat). 1986. július 1-jén szerkesztőnek nevezik ki ugyanott. 1991. július 15-étől a Telesportok felelős szerkesztőjévé lép elő. 1994. Számos kiemelt sportműsor készítésében vett részt. 1994. július 4-étől szívproblémái miatt rokkantnyugdíjas lett. A nyugdíjba vonulása nem azt jelentette, hogy ezután nem dolgozott volna többet, sőt! Hihetetlen szakmai alázattal vette bele magát a munkába. Ezt a hozzáállást sikeresen át tudta adni környezetének, de legfőképpen tanítványainak. Már nyugdíjasként a TeleSporLap című újságban állandó rovatot vezetett „A semleges sarok, Kovácsi László rovata” címmel. 1998-tól a Z+ Televízióban, 1999-től pedig a Duna Televízióban is tevékenykedett, mint szakmai tanácsadó. Az 1990-ben induló Komlósi Oktatási Stúdió alapító tagja, és köztiszteletben álló tanára is egyben. A teljesség igénye nélkül csak néhány név, akik kikerültek a „Kovácsi műhelyből”: Borbély Zoltán, Faragó Richard, Hajdú B. István, Várhegyi Ferenc, felsorolni is lehetetlen hány remek szakember köszönheti neki az újságíró pályájára való kerülését. Sebészi pontossággal tudta felmérni kinek mi a hibája és azt is látta kiből lehet valaki. Aki nem az újságírói pályán helyezkedett el, az is kapott Tőle annyi pluszt, ami elkíséri élete folyamán. A KOS-ban egészen a 2000. július 19-én bekövetkezett haláláig tanított. Feleségével több, mint 30 évig éltek boldog házasságban. Egy lánya és fiú unokája született.
Díjak:
1985. Ezüstgerely-díj - sportfilm kategória - forgatókönyvíró (Változatok a sakkozásra)
1988. Ezüstgerely-díj – sportfilm kategória – forgatókönyvíró (Milyen ember a sportoló?)
2000. Az év tanára – Komlósi Oktatási Stúdió
Főbb írásai:
Éhezőművész – diplomafilm, forgatókönyv (1975); A szombat esti lány – filmnovella; Szolgák országa – forgatókönyv televíziós megbízásra (1987); Országbíró u. 41 – irodalmi forgatókönyv Déry Tibor: Befejezetlen mondat című regényéből; Statisztikák riport - dokumentumfilm; Az év sportolója 1986 – forgatókönyv; Játszunk sportot! – Tv vetélkedő forgatókönyv (1988); Szöul előtt – riportműsor forgatókönyv (1988); Nosza – forgatókönyv (1988); Ujjgyakorlat; Erdő.
